A gyermekpszichológusi munka szakaszai
Az időpont egyeztetése a terápiás munka első lépése.
A pszichológiában szülőinterjúnak nevezzük azt a terápiás munkát megelőző első találkozást, amikor a szülő vagy a szülők jönnek el a konzultációra. Ezen az alkalmon a gyermekkel kapcsolatos nehézségek átbeszélésére kerül sor. A probléma természetétől függően anamnézis felvételére is sor kerül, amikor a gyermek perinatális(magzati), születési mozgás- és beszédfejlődési szakaszait tekintjük át. Az anamnézis felvétele nem minden esetben indokolt, (pl a szülők válása esetén, iskolakezdési szorongás stb.) kivételt képeznek.

A diagnosztikus szakasz során megismerem a gyermeket és kialakítunk egy kölcsönös bizalmi kapcsolatot, miközben pszichodiagnosztikai eszközök (rajztesztek, papír-ceruza tesztek, teljesítménytesztek) segítségével feltérképezem, hogy a hol lehet a gyermekben az elakadás. A gyermekkel történő első találkozás után megállapodunk a keretekről, illetve a találkozások gyakoriságáról, ami többnyire heti egy alkalom. Egyfajta íratlan szerződést kötünk.
A feltérképezés után megkíséreljük a félrecsúszásokat a helyükre tenni. A foglalkozásokat úgy állítom össze, hogy a lehető legjobban illeszkedjen a gyermek életkorához és érdeklődési köréhez. Nem minden gyermek egyformán szeret rajzolni, vagy részesíti előnyben a konstrukciós játékokat. Számomra kiemelten fontos az, hogy a gyermek jól érezze magát az ülések alatt, miközben én a lehető legtöbb információt szerzem a megküzdési mechanizmusairól, a még saját maga előtt is titkolt félelmeiről és belső gátjairól, amelyekről életkorából adódóan nem tud úgy beszélni, mint egy felnőtt.
Munkámban kiemelten fontos a szoros szülői együttműködés a folyamat egészét tekintve. A folyamat hossza a probléma jellegétől, súlyosságától és fennállási idejétől függően változik. Olykor elegendő 3-4 ülés is, de vannak hosszabb ideig elhúzódó gyógyulások is. A legtöbb, amit egy szülő tehet, az az, hogy a segítő beavatkozás minél gyorsabban megtörténjen.
A következő problémák esetén keressen bizalommal

- viselkedéses és beilleszkedési problémák (pl. agresszió, túlzott félénkség, aktivitás- és figyelemzavar)
- szomatikus problémák, testi panaszok (pl. hasfájás, fejfájás), amely mögött orvosi kivizsgálás által nem azonosítottak szervi okot
- alvási problémák (pl. elalvási vagy átalvási nehézségek, aluszékonyság, éjszakai felriadások)
- szorongásos panaszok (pl.: körömrágás, tic, hajtépés, kényszer, fóbia, pánik)
- önértékelési problémák
- serdülőkori nehézségek
- testvérféltékenység
- veszteségek feldolgozása (pl. válás, haláleset)
- szobatisztasági nehézségek, éjszakai bevizelés
- iskolai nehézségek
- teljesítményromlás